Fehérváron járt az alapító – hátrányos helyzetű gyermekeknek segít Helen Doron
Hátrányos helyzetű gyerekek részére is felajánlotta tanfolyamait a világhírű, 36 országban jelenlévő oktatási franchise alapítója, Helen Doron, aki pénteken a városban járt és találkozott Cser-Palkovics András polgármesterrel is. Fehérváron egy éve működik Helen Doron módszeren alapuló oktatási központ, a Széchenyi út 105. szám alatt, ahol 70 kisdiák tanul.
Az alapító Székesfehérvári látogatása alkalmából elmondta, hogy örömmel ajánlja fel tapasztalatait a magyar oktatáspolitika alakítóinak és a magyar nyelvi közoktatás módszertani szakembereinek. “Tudom, hogy a magyar kormány elkötelezett a nyelvi közoktatás hatákonyabbá tétele iránt, felkészült magyar kollégáimmal pedig szeretnénk hozzájárulni a fiatalok sikeréhez.” – mondta el Helen Doron, hozzátéve, hogy tud a jelentős, 140 ezer diákot érintő külföldi nyelvtanulási program elindulásáról, de ez akkor lehet igazán hatékony, ha egyúttal a tanulmányutakat megalapozó idegen nyelvi képzést is megerősítik.
A Helen Doron English az önkormányzattal együttműködve két hátrányos helyzetű gyermek ingyenes oktatását is biztosítja a 2019/2020-as tanévben.
“A mai világban különösen fontos az idegen nyelvek ismerete, azon belül is az angol nyelv elsajátítása. A mi generációnk még úgy nőtt fel, hogy nemhogy óvodás korban, hanem 14 éves kora körül találkozott először általában a német nyelvvel és ritkábban az angollal. Ez később arányaiban ugyan változott, de a legtöbben nem, vagy nem jól beszélnek angolul.” – mondta el Cser-Palkovics András polgármester, aki arról is szólt, hogy az a módszer, amit a Helen Doron English-ben alkalmaznak, azt teszi lehetővé, hogy a gyerekek is elsajátítsák az alapokat és jól kommunikáljanak angolul.
A gyerek együtt ünnepelték az iskola első születésnapját Helen Doronnal és ajándékokkal lepték meg őt, melyet Helen Doron átadott a székesfehérvári Aska Alpha Segítő Kéz Alapítvány képviselőjének. A Helen Doron módszer 0-19 éves korig foglalkozik gyerekekkel és fiatalokkal. Egyik ismérve, hogy – hasonlóan ahhoz, ahogy a csecsemők az anyanyelvet tanulják – személyiség- és tevékenységközpontú foglalkozásokon adják át a tudást, így a gyerekek már jóval azelőtt érthetik és beszélhetik az idegen nyelvet, mielőtt írni-olvasni tudnának. Emiatt gyakori, hogy diákjaik már 14 éves korukra a magyar középfokúnak megfelelő nyelvvizsgát tesznek.
2020-tól az egyetemi felvételhez kötelező lesz egy, B2 (középfokú) nyelvvizsga letétele. Ezt az intézkedést sokan aggályosnak tartják, mert a magyar iskolarendszer most is nehezen birkózik meg a társadalmi egyenlőtlenségekkel és ez is mélyítheti a már meglévő különbségeket. Bizonyított tény, hogy jelenleg a különórára járó diákok jobban teljesítenek az iskolai nyelvórákon, és ők nagyobb arányban tesznek nyelvvizsgát, mint azok, akik nem részesülhetnek iskolán kívüli nyelvórákban.